Pontozási stratégia

A csoportos feladat meglehetős rugalmasságot tesz lehetővé a használt pontozási sémát illetően. Ez lehet:

1. Nincs pontozás: Ilyen feladattípus esetén a tanár nem kíváncsi a tanulótól származó mennyiségi értékelésre. A tanulók megjegyzéseket fűznek a munkákhoz, de nem pontozzák őket. Ugyanakkor a tanár, ha kívánja, pontozhatja a tanulói megjegyzéseket. Ezek az "osztályozó vagy pontozási pontszámok" képezik a tanulók végső pontszámának az alapját. Ha a tanár nem pontozza a tanulói értékeléseket, akkor a feladat semmilyen végső pontszámot nem kap.
2. Akkumulatív pontozás: Ez a pontozás alaptípusa. Ilyen feladattípus esetén az egyes értékelésekre adott pontszám egy sor "értékelési elemből" áll össze. Az egyes elemeknek a feladat valamely konkrét szempontjára kell vonatkozniuk. Jellemző esetben egy-egy feladathoz 5-15 megjegyzési pontozási elemet kell hozzárendelni, a tényleges szám a feladat méretétől és bonyolultságától függ. Csoporttársi feladat esetén megengedett egyetlen elem használata, és hasonló értékelési stratégiával ruházható fel, mint egy szokásos Moodle-feladat.

   Az elemek az alábbi három jellemzővel rendelkeznek:

1. Az értékelési elemek LEÍRÁSA. - Ennek egyértelműen rögzíteni kell, hogy a feladatot mely szempont szerint értékeli. Ha az értékelés minőségi, célszerű részletezni, mit tekintünk kiválónak, közepesnek, illetve gyengének.
2. Az értékelési elemek SKÁLÁJA. - Egy előre meghatározott számú skála áll rendelkezésre. Ezek az egyszerű igen/nem jellegű skálától a többpontos skálán keresztül a teljes százalékos skáláig terjednek. Minden elemnek megvan a maga skálája, amelynek igazodnia kell az adott elemhez kapcsolódó lehetséges variációk számához. Ne feledje, hogy a skála NEM határozza meg az elem fontosságát az átlagos pontszám kiszámítása során, azaz egy kétpontos skálának azonos a "hatása", mint a 100 pontosnak, ha a megfelelő elemek azonos súllyal szerepelnek.
3. Az értékelési elemek SÚLYA. - Alaphelyzetben az elemek azonos fontosságúak a feladat átlagos pontszámának a kiszámítása során. Ez megváltoztatható, ha a fontosabb elemekhez 1-nél nagyobb, a kevésbé fontosakhoz 1-nél kisebb súlyt rendel. A súlyok módosítása NEM befolyásolja a maximális pontszámot, azt az értéket ugyanis a csoporttársi feladathoz tartozó 'maximális pontszám' paraméter határozza meg. A súlyok kaphatnak negatív értékeket, ez kísérleti jelleggel alkalmazható.
3. Hibán alapuló pontozás: Ilyen feladattípus esetén a leadott munka pontozása igen/nem skála alapján történik. A pontszámot a "pontszámtáblázat " határozza meg, amely meghatározza a "hibák" száma és a javasolt pontszám közötti összefüggést. Egy feladatnak lehet például hat olyan lényeges eleme, amelynek jelen kell lennie. A pontszámtáblázat megadja a javasolt pontokat, ha mind jelen van, ha egy hiányzik közülük, ha kettő stb. Az egyes elemekhez szükség esetén súlyozott tényezők rendelhetők, amennyiben egyes elemek fontosabbak, mint a többi. A "hibák" száma a meglévő elemek súlyozott összege. Alaphelyzetben minden elem súlya egy. A pontozási táblázat feltehetőleg nem lineáris, a javasolt pontok egy tíz elemesből álló feladat esetén például alakulhatnak ekként: 90%, 70%, 50%, 40%, 30%, 20%, 10%, 0%. Az értékelést végző az ajánlott pontszámokat felfelé vagy lefelé viheti akár 20%-kal ahhoz, hogy kialakítsa a leadott munka végső pontszámát.
4. Kritériumok szerinti pontozás: Ez a legegyszerűbben pontozható értékelésfajta (jóllehet, nem szükségszerűen a legegyszerűbb a kialakítása). A leadott munkák egy sor kritériumot tartalmazó állítás alapján kapnak pontot. Az értékelést végző kiválasztja, melyik megállapítás illik legjobban az adott munkára. A pontszám megállapítása a "kritériumtáblázat" alapján történik, amely minden egyes kritériumhoz megadja a javasolt pontszámot. Például kialakítható egy olyan feladat, amely, mondjuk, öt kritériumot magában foglaló megállapításra épül. Ez esetben az értékelést végzőknek egyes értékeléseikhez az öt megállapítás közül ki kell választaniuk egyet. A hibán alapuló pontozáshoz hasonlóan az értékelést végző az ajánlott pontszámot a végső pontszámhoz viszonyítva legfeljebb 20%-kal módosíthatja.
5. Rubrika Ez hasonló a kritériumon alapuló pontozáshoz, azzal a különbséggel, hogy itt számos feltételkészlet létezik. Az egyes készletek egy konkrét "Kategóriát" takarnak, és összesen legfeljebb öt megállapítást tartalmazhatnak. A készletekhez önálló súlyok kapcsolódnak és a pontszám az egyes készletekre adott pontszámok súlyozott kombinációja. Ezen értékelési típus nem tartalmaz beállítási opciót.